udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32

Névmutató: Túros Eszter

2005. május 6.

Április 28-30. között zajlott a Budapest melletti Veresegyházon a XV. Anyám fekete rózsa elnevezésű vers- és prózamondó verseny. A háromfordulós vetélkedő döntőjébe 87 versenyző jutott, Erdélyből 14-en. Közülük gyermek kategóriában első lett a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia, második Szebeni Hunor Csíkszenttamásról. Az ifjúsági korcsoportban a sepsiszentgyörgyi Balogh Attila, a felnőttek közül a zetelaki Gagyi Ella és a csíkszeredai Turós Eszter különdíjat érdemelt. A szépkorúak korcsoportjában harmadik helyre került a nagybányai Asztalos Gábor, és első díjjal tért haza Kiskend közismert versmondója: Rüsz Károly. /B. D.: „Szívem a szíveddel lüktetett”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2008. augusztus 26.

A televízió vezetőségének bejelentése szerint egy hónapos szünet után ismét saját műsorokkal jelentkezik a Csíkszeredában és környékén sugárzó Székely Tv. A stúdiót a tulajdonos-igazgató Bogdan Eduard helyett ezentúl Boros Attila fogja vezetni, a programigazgatói tisztséget pedig Fehér János látja majd el. A tavaly ősszel indult Székely Tv stábjának szinte minden tagja kicserélődött, miután Bogdan Eduard úgy döntött, Kolozsvárra távozik, hogy az ottani One Tv igazgatójaként tevékenykedhessen. Az első start sikertelennek bizonyult, bár néhány helyi műsort igazán megkedvelt a közönség. A Székely Tv első félévében a töltelékműsorok domináltak, többnyire zenés videoklipek, kívánságműsorok, zenés üzenetek váltogatták egymást. A hétvégeken ezentúl is a vasárnapi szentmise, a Süss fel nap című gyermekműsor, illetve a lagzivideók játsszák a főszerepet. /Túros Eszter: Ismételt rajtnál a Székely Tv. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

2008. augusztus 28.

A hivatalos évadnyitó gyűlést követően megtartotta nyilvános évadnyitó buliját a Csíki Játékszín társulata Csíkszeredában. A színtársulat a János vitéz daljátékkal kezd, felnőtteknek, illetve gyerekeknek szóló változatban is. További három bérletes előadás is műsorra kerül, Maurice Maeterlinck A kék madár című színjátéka, szilveszterkor a Fekete Péter zenés vígjáték, az évad utolsó műsorra tűzött alkotása pedig a Hamlet lesz. Kamaraszínházi meglepetésekkel is készül a társulat, a tavaly bemutatott Lila ákác rövidített változata, valamint Parti Nagy Lajos Ibusár, megállóhely című monodrámája is látható lesz, utóbbi Benedek Ágnes előadásában. /Túros Eszter: Improvizált színpadon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

2008. szeptember 4.

Kolozs megyében több száz nyugalmazott oktató jelentkezett a még betöltetlen közel nyolcszáz pedagógusi helyre. Marinela Marc megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a nyugalmazott oktatók jelentkezése nem is olyan rossz ötlet, hiszen „még mindig jobb az idősebb, tehát szakképzett és tapasztalt pedagógusokat foglalkoztatni, mint a szakképzetlen helyettesítőket”. A Kolozs megyeihez hasonló helyzet áll fenn Máramaros megyében is, ahol eddig a 2842 betöltetlen oktatói állásból mindössze 1648-at foglaltak el az augusztusi versenyvizsga nyomán. Máramarosban is falvakon található a legtöbb üres oktatói állás. Kedvezőbb a helyzet Hargita, illetve Bihar megyében. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a megyében még betöltetlen közel háromszáz oktatói állásra majdnem száz nyugdíjas pedagógus jelentkezett. Bihar megyében nem okoz gondot a szakképzett munkaerő hiánya. Falusi iskolák esetében inkább az adott helységekben élő, korábban is ott tanító oktatók folytatnák a munkát. Molnár Judit, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar szakos tanára idén ment nyugdíjba, de újra munkára jelentkezett. Elmondta, kevés az olyan kolléga, aki a nyugdíjkorhatár elérése után ne folytatta volna még néhány évig a tanítást. /Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter: Öreg tanár nem vén tanár. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2008. szeptember 11.

Felháborodást váltott ki a lakosság körében az újabb lakások elosztása. A csíkszeredaiak attól tartanak, hogy a nyolcvan otthonba zömében román nemzetiségek költözhetnek be. Számos lakos azzal vádolja az önkormányzatot, hogy az első körben épült lakások elosztásakor előnyben részesítette a román nemzetiségűeket, attól tartanak, hogy ez megismétlődik. A román nemzetiségűek lakáshoz juttatását a korábban átadott tömbházak lakói is igazolják. /Túros Eszter: Lakás nemzetiségi alapon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2008. szeptember 15.

Felavatták szeptember 14-én Csíkszeredában a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnáziumnak otthont adó új épületet. A rendezvény egyben tanévnyitónak is számított, hiszen az iskola hatszáz diákja és tanáraik mától az új épületben kezdhetik el a tanulást, és nem kell többé a város különböző részeibe rohangálniuk órákra. /Benkő Levente, Túros Eszter: Romokból európai iskola. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2008. szeptember 26.

Daradics Róbertet leginkább Kávéház a négy bölcs sintérhez elnevezésű kocsmájáról ismerik Csíkszeredában, jóval kevesebben tudják, hogy husky kutyákat, fajtyúkokat, nyulakat tart, családja pedig gyertyakészítéssel és kerámiafestéssel is foglalkozik. Daradics Róbert kocsmája, a Kávéház a négy bölcs sintérhez arról is nevezetes, hogy nyári délelőttönként kisgyermekes anyák találkahelyévé alakul. A kávéházban ugyanis a gyermekek számára nemcsak homokozót alakítottak ki, de a picik etetése, pelenkázása is megoldható. Daradics időnként előadókat hív meg, színházi évadnyitót is szervezett. Előfordult, hogy csendzavarásért odaérkezett rendőrök vitték el a bevételt. /Túros Eszter: Kávéház és erdei lak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2008. október 14.

A három évtizede alapított, egykor 32 tagot számláló csíkszeredai fotóklubnak ma mindössze két tagja van, Nagy P. Zoltán és Balási Csaba, mindketten a Nemzetközi Fotóművészek Szövetségének kiváló művészei. A Hargita Fotóklubot 1978-ban négyen alapították, de valójában Nagy P. Zoltán és Balási Csaba működtette. Azóta is Hargita Fotóklub néven neveznek be a különféle nemzetközi kiállításokra. A nyolcvanas években a Hargita Fotóklub az ország első klubjai közé tartozott. 1986-ban János Dénes elnökletével született egy másik fotóklub, a Prisma. 1992 óta kétszemélyes a Hargita Fotóklub. Nagy P. Zoltán képei számtalan nemzetközi kiállításon szerepeltek. /Túros Eszter: Világhírű, bejegyzetlen fotóklub. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2008. október 17.

Több mint egy éve, 2007 júniusában mutatta be először Haccacáré című produkcióját a csíkszeredai trió, Márdirosz Ágnes színművész, Szilágyi Nóra énekesnő és Ráduj Gábor zongorista. Azóta több tucat előadáson vannak túl, kávéházakban, szállodákban lépnek fel. A Haccacáré felidézi Karády Katalin dalait és az operettek világát. A csapatnak van két kedvenc helyszíne is, Magyarországon a ceglédi Délibáb kávéház, Csíkszeredában pedig a Hungest Fenyő Szálloda. /Túros Eszter: Karády-dalok és Csárdáskirálynő. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

2008. november 15.

A csíkszeredai Kriterion Galériában Sütő Róbert és Pap Gitta budapesti képzőművészek állították ki festményeiket. /Túros Eszter: A groteszk és festőiség kettőse. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

2009. május 8.

Huszonegy képzőművész alkotásából nyílt kiállítás Csíkszeredán. A közös tárlaton többségükben nemrég végzett Hargita megyei képzőművészek mutatkoztak be. Olajképek, vegyes technikával készült munkák, tusrajzok, fotómontázs, kollázs, kisebb számban installációk várták a művészetkedvelőket. Több részről megfogalmazott igénynek tettek eleget, magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a szervező Erdélyi Összművészeti Egyesület elnöke. A későbbiekben egy internetes portált is terveznek. /Horváth István: Újonc kiállítók tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2009. szeptember 28.

A Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa, Mihály János történész ötletére és Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére a székely szimbólumok régebbi és újkori emlékeinek felkutatását, összegyűjtését céljául tűző székelyföldi szintű munkafolyamat vette kezdetét. Szeptember 24-én megalakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport olyan szakemberekkel, akik e területek valamelyikét már hosszú ideje kutatják. Marosvásárhelyről Pál-Antal Sándor történész, Sepsiszentgyörgyről Nagy Balázs történész, Kovászna Megye Tanácsának székelyföldi referense és Szekeres Attila heraldikus, Székelyudvarhelyről Mihály János és Zepeczaner Jenő történészek vesznek részt a munkában. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a Székelyudvarhelyen tartott alakuló megbeszélésen a jelképek identitásmegőrző szerepét hangsúlyozta. /Túros Eszter: Székely szimbólumok leltára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2009. november 2.

A Projekt 2 elnevezésű kiállításon 41 fiatal képzőművész mutatkozott be október 30-án Csíkszeredában, jelezte Túros Eszter művészettörténész, a kiállítás egyik szervezője. Az Erdélyi Összművészeti Egyesület eredetileg évi két kiállítást szeretett volna, jövőtől azonban évi egyre csökkentik. A Fazakas János László és Fülöp József képzőművészek kezdeményezésére létrehozott rendezvény célja, hogy teret, lehetőséget biztosítson a fiatal, esetleg pályakezdő képzőművészeknek. /Horváth István: Projekt 2 a fiatalokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2009. november 6.

Csata Jenőnek, a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány egyik tagjának nyílt kiállítása az elmúlt héten a csíkszeredai Ave Art Galériában. /Túros Eszter: Nyugalmat hozó világosság. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2009. december 18.

Székelyföld épített öröksége – Faluképvédelem – Út a jövőbe címszó alatt nagyszabású konferenciának adott otthont Hargita Megye Tanácsa az elmúlt napokban. A rendezvény szervezői az Országépítő Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság, valamint Hargita és Kovászna megye tanácsa volt. A neves építész, művészettörténész, etnográfus, közgazdász szakemberek előadásai mellett kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Az eddigi eredmények (értékfelmérések, faluképvédelmi programok, egy-egy település értékőrző példája, megyei programok) beépítésével megfogalmazott cselekvési terv az épített és táji értékek megőrzésére irányul. /Túros Eszter: A jövő faluja – utak, lehetőségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

2010. augusztus 10.

Csíkszeredában lesznek láthatók a Székelyföldi Grafikai Biennále alkotásai
Augusztus 12-étől kezdődően egy hónapig Csíkszeredában is megtekinthetik az érdeklődők a Grafikai Szemle – I. Székelyföldi Grafikai Biennále alkotásait. A nagy sikerű Grafikai Szemle május 18-án kezdődött Sepsiszentgyörgyön Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, valamint a Kovászna Megyei Kulturális Központ szervezésében. A szemle anyagát a szervezők vándorkiállításon mutatják be, amelyet Csíkszeredában augusztus 12-én 17 órakor nyitnak meg a Siló épületében (a város Székelyudvarhely felőli bejáratánál, a vasúti felüljáró mellett), a város egykori gabonaraktárában kialakított galériában. A kiállításra elhozzák azt a 245 alkotást, amelyet a 11 országból érkezett 700 munkából válogatott ki a zsűri. A rendezvény négy nagydíjának egyikét egy csíkszeredai művész, Léstyán Csaba nyerte el Búvár című alkotásával, a szintén csíkszeredai Siklódy Ferenc pedig a Rural Legend II. című kísérleti grafikájával különdíjat érdemelt ki. A kiállítást Túros Eszter művészettörténész nyitja meg, a megjelenteket Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözli. A csíkszeredai érdeklődők egy hónapig, a hétfőket kivéve naponta 12-16 óra között tekinthetik meg a kiállítást - bővebb információk a www.grafikaiszemle.ro oldalon.
(közlemény) Transindex.ro.

2010. november 16.

Marosvásárhelyen az I. Székelyföldi Grafikai Biennále
11 osrzág 240 bezsűrizett alkotása kiállítássorozatának utolsó állomása Marosvásárhely lesz, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Temesvár után. Hargita és Kovászna megye tanácsa után most a Maros megyei önkormányzaton a sor, hogy helyet biztosítson a tetemes méretű képzőművészeti anyag kiállításának. A feladatnak eleget téve az önkormányzat a Kultúrpalota épületében lévő, a Képzőművészeti Szövetség által működtetett galériát bocsátotta a Biennále rendelkezésére. A Székelyföldi Grafikai Biennále marosvásárhelyi megnyitója 2010. november 24-én 17 órakor kezdődik a fent említett helyszínen. A kiállítást megnyitják: Túros Eszter művészettörténész és Gheorghe Mureşan képzőművész, az Országos Képzőművészeti Szövetség Maros Megyei Szervezetének elnöke. (sajtóközlemény) Transindex.ro

2010. november 26.


Székelyföldi képzőművészek tárlata Kolozsváron
Kiállítás-megnyitóval egybekötött könyvbemutató
Hét kortárs erdélyi magyar képzőművész legújabb munkáit tekinthetik meg az érdeklődök az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában. A tárlatot a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt rendezvényén, szerdán délután nyitották meg a Majális/Republicii utca 5. szám alatt. Az est folyamán a kiállító művészek munkásságát vázoló Műterem és Élet-Jelek sorozatok kiadványait is megismerhettük.
Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök köszöntője után Sarány István, a Pallas-Akadémia főszerkesztő-helyettese kifejtette: idén, viszonylag rövid idő alatt hat kötet jelent meg a kiadó Műterem sorozatában, ugyanakkor az Élet-Jelek-sorozat is tovább bővült, a Kosztándi házaspár munkásságáról szóló átfogó monográfiájával (utóbbi Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész munkáját dicséri). – Számos tehetséges képzőművészünk van, olyanok, akiket pályatársaik is elismernek, ugyanakkor jó, a magyar és a nemzetközi képzőművészeti életben zajló folyamatokat értő és érző művészeti íróink is akadnak – magyarázta Sarány. Kitért a kortárs hazai képzőművészek munkásságának bemutatására elindított Műterem sorozatra, amely az erdélyi magyar képzőművészet gazdagságát és változatosságát tükrözi. A Bandi Kati (előszó: Nagy Miklós Kund), Fazakas Tibor (Banner Zoltán), Köllő Margit (Gazda József), Sárosi Csaba (Jánó Mihály), Vargha Mihály (Szücs György) és Zsigmond Márton (Túros Eszter) életét és művészetét vázoló Műterem-kötetek mellett az Élet-Jelek sorozatban, Banner Zoltán tollából megjelent Márton Árpád című monográfiát ismertette röviden.
– Ment-e a könyvek által a világ elébb? – tette fel Vörösmarty szállóigévé vált kérdését Németh Júlia műkritikus. A Tőzsér József által 1971-ben, Gyergyószentmiklóson megalapított romániai könyvposta-szolgálatra utalt, amely „az ország legeldugottabb falvaiba is eljuttatta a magyar könyvet, a magyar szót, s azt a gondolatot, amely hozzájárult a túléléshez, magyarságunk megőrzéséhez”. – 1993-ban pedig megalakult a Pallas Akadémia Könyvkiadó: Kozma Mária főszerkesztésével és Tőzsér József igazgatásával az ország egyik legmarkánsabb könyves vállalatává nőtte ki magát. Terjeszti a magyar könyvet, az irodalmat, a művészetet. Ugyanakkor nem csak terjeszti, de gerjeszti is mindezt, kapcsolatot teremtve az alkotók és a nagyközönség között – magyarázta a műkritikus.
A kiállított alkotások értékelése után Németh Júlia megjegyezte: a teremben az erdélyi képzőművészeti élet színe-javának a keresztmetszetét láthatjuk kicsiben. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a székelyföldi képzőművészek időnként Kolozsváron is bemutatják értékeiket. – A most kiállító művészek mindegyike tagja a Barabás Miklós Céhnek, annak a szervezetnek, amely nemrég megkapta az egyik legnagyobb elismerést, a Magyar Örökség-díjat. Ez pedig nagymértékben nekik is köszönhető – összegzett a műkritikus.
Ferencz Zsolt, Szabadság (Kolozsvár)

2010. november 30.

Műterem és Élet-Jelek a Székelyföldről
Kiállítással egybekötött könyvbemutató a Györkös Mányi Albert Emlékházban
„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” – kérdezhetjük Vörösmartyval együtt, születésének közelgő, 210. évfordulóján, s akár el is morfondírozhatunk a témán, de bármennyire pesszimistán és kritikusan viszonyulnánk is korunk visszásságaihoz, a még véletlenül sem paradicsomi állapotokhoz, az igenlő választ nem kerülhetjük meg.
Az én korosztályom, de a nálam tíz-húsz évvel fiatalabbak is emlékezhetnek még arra, mit jelentett a diktatúra legsötétebb, hetvenes nyolcvanas éveiben az írott szó, a könyvbe foglalt gondolat. Mekkora segítséget, milyen erős erkölcsi támaszt nyújtottak a Domokos Géza igazgatta Kriterion minőségi könyvei, a magyar és a világirodalom remekeit megjelentető kötetek. És emlékezhetnek arra a bizonyos Tőzsér postára is – az elnevezés nem kisebb személyiségtől, mint a mi „száguldó riporterünktől”, a felejthetetlen emlékű Beke Györgytől származik, – amely a legeldugottabb kistelepülésre is eljuttatta a nemritkán levegővel is felérő olvasnivalót, a megmaradást szolgáló magyar szót.
S hogy miért e múltba kalandozás egy kiállítás megnyitón? Mert minden mindennel összefügg. Mert talán ez a szemet gyönyörködtető, lelket kiteljesítő tárlat is ott hordozza csírájában Tőzsér József Székelyföldről irányított könyvpostáját, azt az egyszemélyes intézményt, amely 2011 januárjában ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. S amely 1993-tól immár könyvkiadóvá teljesedve, Kozma Mária főszerkesztésével vált a hazai „könyvtermelés” egyik legmarkánsabb képviselőjévé, az irodalom és a művészet terjesztőjévé, sőt gerjesztőjévé is. Amint azt a Műterem és az Élet-Jelek sorozatok itt látható kötetei is igazolják: a képzőművészek és méltatóik szószólójává.
A sorozatok értékes darabjai közül a legfrissebbek kerülnek most bemutatásra, és elevenednek meg a művészek jóvoltából, akik néhány munka erejéig eredetiben is ízelítőt nyújtanak tevékenységükből. Az eredeti alkotásokkal való találkozás élménye pedig összehasonlíthatatlanul többet jelent a legjobb reprodukciónál is, mondhatni hitelesíti a könyvben foglaltakat.
Némi túlzással az erdélyi képzőművészet keresztmetszete elevenedik meg előttünk. A műfaji és stiláris változatosság révén ugyanis betekintést nyerhetünk a kortárs hazai vizuális művészet főbb vonulataiba.
A festészetet Márton Árpád, a Hargita műhely oszlopos tagja és megteremtője képviseli, aki expresszív, varázslatos realizmusával alkotóművészetében mindvégig hű maradt ahhoz a tájhoz és emberéhez, amely elindította a pályán. A robusztus formák elemi erejével ható, mélységesen emberközpontú, erdélyi hagyományokból táplálkozó művészete a legkorszerűbb festői nyelvezeten szól a befogadóhoz. Sajátos színvilágú, balladai tömörségű, sorsképszerű alkotásai a drámaiság és a líraiság egyedi ötvözetei. Művészi munkásságát Banner Zoltán mutatja be gazdagon illusztrált kötetben. A jelenlegi tárlatra a művész három, sejtelmesen könnyed, rendkívül kifejező, a szokásosnál líraibb, megejtő szépségű pasztelljét küldte el.
Zsigmond Márton ugyancsak a régióbeli művészgárda prominens tagja. Képzőművész a szó legnemesebb értelmében, hiszen a monumentális művészet – gondoljunk csak a csíkszeredai mozi homlokzatát díszítő mozaikjára – legalább olyan közel áll hozzá mint a festészet és a mindezek alapját képező rajz. Az emberi test anatómiájának kiváló ismerője és művészi átlényegítője. Biztos kézről, nem mindennapi rajztudásról, lényeglátásról és művészi fantáziáról árulkodó akt sorozatából a Házsongárd Alapítvány kolozsvári aukciós tárlatán is kaphattunk ízelítőt. A róla szóló kismonográfia bevezető tanulmányát Turós Eszter jegyzi. A tárlaton két, folthatásokkal építkező, a figuralitást éppen csak hogy sejtető színvillanásával szerepel.
A régió másik jellegzetes művész képviselője a Kézdivásárhelyen élő Sárosi Csaba. Munkásságát kötetben Jánó Mihály méltatja. Sajátos színvilág, a legkülönfélébb anyagok és tematikák kombinációja, humor, sőt a szarkasztikus megfogalmazások iránti fogékonyság is jellemzi a környezetét és önmagát sajátosan egyedi művészi szemüvegen keresztül szemlélő alkotó művészi világát. A motívumok játékos sokszínűsége és a szigorúan pontos szerkesztés sikerrel egészíti ki egymást a Feszt László-tanítvány Sárosinál.
Fazakas Tibor sajátos színt képvisel erdélyi képzőművészetünkben. Op-artos konstrukciói egyfajta lírai geometria rejtelmeibe nyújtanak betekintést. A művész biztos kézzel, mérnöki pontossággal szerkesztett, festett képi vallomásai dacolni látszanak a számítógépes technika mindenek felettiségével. Alkotásait kötetben Banner Zoltán elemzi.
Leegyszerűsített, tiszta formáival a szobrász Vargha Mihály a művészi absztrakció legmagasabb fokára jut el. Florális, zoomorf és antropomorf fogantatású, geometrikus alakzataival életet, költőiséget lehel a hideg formákba. A művész a mikró- és makrovilág ellesett formáiban véli felfedezni azt a harmóniát, amely a formai megjelenítés katartikus látványát teremti meg. Egyfajta érzelmesen konceptuális szobrászatnak adva ezáltal teret. Munkásságát kötetben Szücs György mutatja be.
Köllő Margit művészi munkásságáról Gazda Árpád ír. A kitűnő rajzkészséggel megáldott textilművész munkái sikerrel ötvözik a látványt és a látvány mögötti gondolati szférát. Természeti motívumokkal gazdagon átszőtt alkotásai ilyenformán a figurativitás következetes vállalásával jutnak el a conceptual art lehetőségeinek kiaknázásáig is. Éppen visszafogottságukban megkapó, különleges eleganciájú munkáit egyfajta sajátos puritánság, önként vállalt aszketizmus jellemzi. Alkotásai úgy korszerűek és úgy jövőbe mutatók, hogy magukon viselik annak a közösségnek a jegyeit, kulturális örökségét, amelyből vétettek.
És hatványozottan jellemző ez a szintén textilművész és divattervező Bandi Kati munkásságára. Nem véletlenül, hiszen a gyökerek tiszteletét és szeretetét a családból hozta. Édesapja, a népművészet igazi apostolaként oktatta a fiatalokat az eredeti népi motívumok sajátosságainak ismeretére, a bennük rejlő lehetőségek kiaknázásának fontosságára. Ezekből ihletődik Bandi Kati is. Az óriáslány ruhájával pedig valósággal brillírozik, korlátlan alkotó fantáziáról és művészi érzékről téve tanúbizonyságot. A munkásságát bemutató tanulmányt Nagy Miklós Kund írta.
A kiállító művészek tagjai annak a Barabás Miklós Céhnek, amely nemrég nyerte el az egyik legmagasabb anyaországi kitüntetést, a Magyar Örökség Díjat. Az elismerés nekik is köszönhető.
Elhangzott 2010. november 24-én, a Györkös Mányi Albert Emlékházban (szerkesztett változat)
Németh Júlia, Szabadság (Kolozsvár)

2014. október 1.

80 évesek köszöntése a Helikonban
Karácsonyi Zsolt A köztes tér nem befejezhető... című írásával indul a Helikon című, Kolozsváron megjelenő szépirodalmi, művészeti folyóirat szeptemberi második lapszáma.
A kéthetente megjelenő lapban Egyed Emese, Lovassy Cseh Tamás, André Ferenc és Gálla Edit verseit, illetve Leena Krohn (fordította Jankó Szép Yvette) és Gombkötő Magdás Emőke prózáját olvashatják az érdeklődők.
Nagy Gábor költőt, irodalomtörténészt Nagy Boglárka Réka kérdezi; Orbán János Dénes költő író Fried István irodalomtörténészt, egyetemi tanárt köszönti nyolcvanadik születésnapja alkalmából, Pomogáts Béla irodalomtörténész pedig a szintén nyolcvanéves kollégáját, Ilia Mihály irodalomtörténészt köszönti.
Szőcs István Shakespeare-előadásokat boncolgat, a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője, Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus pedig a Markó Béla költészetéről írt tanulmányának második részét közli a friss Helikonban.
Fried István gróf Bánffy Katalin emlékiratainak 2014-es kiadását ismerteti; kritikát Antal Balázs közöl Papp Attila Zsolt legújabb verseskötetéről, a hétvégén Csiki László-díjjal elismert Vízimoziról, a méltatott pedig a Kinematográf rovatban filmkritikával jelentkezik.
Fülszöveggel ezúttal Demeter Zsuzsa és Kecskés Tamás Hunor szolgálnak; a Theátrumban a dán Per Nyholm beszámolóját Simonics Péter fordításában közlik. Túros Eszter és Jakabbfy Tamás ismét szerzői a képzőművészeti és zenei rovatoknak.



lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék